A török férfi: a hódító, a hősszerelmes és még egy csomó vonzó jelzővel illethetnénk, egyszóval a sokak számára nagy Ő, ha igazán szeret, akkor rövid időn belül döntő lépésre szánja el magát, és feleségül kéri élete szerelmét, mert hát a török férfi nagy családra, sok gyermekre és gondoskodó feleségre vágyik. Egy olyan miliőre, ahol ő lehet a török szultán.
Ha a nagy Ő kiszemeltje egy TÖRÖK LÁNY, akkor „hazai terepen” mozog, tehát ismeri a játékszabályokat, ami nagyon a férfiak javára játszik, de azért jó pár kört kell futnia, mire eléri a célját.
A török lányok ideális esetben egy modern családban maguk választhatják meg a párjukat és akkor mennek férjhez, amikor csak akarnak, de akkor sem kezdeményezhetnek nyíltan, ha megtetszik neki egy férfi. Kezdeményezni csak az erősebbik nemnek megengedett.
Török lányokkal a török férfiak általában nem ismerkednek utcán vagy nyilvános helyen, mert az nem illő. Az ismerkedéshez találni kell egy közös csatornát: egy barátot, családtagot, iskolát, stb.
A férfi tehát megteszi az első lépést, és a többi már a lányon múlik. Ha ő kedvezően reagál, akkor megkezdődhet az udvarlás, az együtt járás, amihez sok esetben a család beleegyezése is kell, hiszen a későbbiekben nemcsak két ember együttéléséről lesz csak szó, hanem két család egyesüléséről is; a feleség anyámnak szólítja majd a férje anyját, ugyanígy a férfi a felesége anyját, a testvérek mind a két fél testvérei lesznek, egyszóval egy „kicsit” szorosabb lesz a kötelék, mint itthon nálunk. És ez nemcsak szöveg, a törökök ezt komolyan is veszik.
A török lánynak a házassághoz a szüzesség alapfeltétel. Az elvált hölgyek nehezen tudnak férjhez menni, és általában hasonlóképp elvált, vagy özvegy férfiemberek közül válogathatnak csak.
Kézen fogva sétálás, csókolózás csakis titokban, az első szeretkezés pedig csak az esküvő után lehetséges – elképzelhető, hogy akár 1 év is eltelik addig – , amit a véres lepedő igazolhat, ha ilyen nincs, akkor irány a nőgyógyász, aki le is leplezheti a ledér menyasszonyt.
Egyébként Törökországban a lányok öröklik a szülők halála után azok nyugdíját, ami egészen addig jár nekik, amíg férjhez nem mennek. Így aztán azok a hölgyek, akik még a szüleik életében nem mentek férjhez, gazdasági okokból is kiindulva, alaposan meggondolják a frigyre lépést.
Ha a családi feltételek nem ideálisak, akkor a lányok feje fölött a családok döntenek. A lány és a fiú családja.
Túlnyomórészt Törökország délkeleti felén még mindig jelen van a kényszerházasság, ahol a lányoknak beleszólásuk sincs abba, hogy kihez menjenek férjhez. A kiválasztás gazdasági alapon történik. A szegényebb családok körében nem ritkák az ún. „berdel” házasságok sem, ahol a kiházasítással járó költségeket kurtítandó, a két család „lebarterezi” egymást közt a házasságot.
Ha a török férfi szíve hölgye KÜLFÖLDI, akkor már bonyolódnak a dolgok, de a szépséges európai külsejű hölgynek számos előnye van: például alapvetően gyönyörű gyermekeket fog szülni, egyszerűbb neki az udvarlás, nem kell a családjával hosszadalmasan egyeztetni, etc.
Vallás?
A török muszlim vallású férfi elvehet keresztény, vagy zsidó hölgyet, és nem kötelező áttérniük a muszlim hitre.
Persze a szerelem, és az, hogy minél jobban megértsük a másikat, adhat olyan impulzust, hogy áttérjünk párunk hitére.
Nem is a vallás az, ami éket ver két ember közé, hisz ugyanúgy, ahogy nem minden keresztény jár templomba, nem mindegyik muzulmán gyakorolja a hitét, akár még a napi imádsággal sem, a törökök pedig mindenképpen az iszlám „szelíd” vonulatát vallják; semmiképp nem magyarázzák azt félre, és nem is fanatikusok. Intelligens embereknél ez nem jelenthet problémát. Inkább a neveltetésükből adódó szokások: a férfi-női elkülönülés (baráti társaságok még manapság is kettéválnak női és férfi szekcióra), az erkölcsösség (amit kizárólag nőkre értelmeznek), és a gyermekek nevelésének mikéntje generálhat feszültségeket.
Család?
Ahogy a török férfinak státusz szimbólum a külföldi feleség, a családjának, a szüleinek már egyáltalán nem biztos, hogy az. Ők inkább török lányra vágynak, aki ismeri a szokásokat, török módra viselkedik, tökéletesen idomul a családhoz.
Szerencsére a törökök roppant barátságosak és nyitottak, ezért a fiuk boldogsága érdekében „tolerálják”, és segítik a beilleszkedést.
Szüzesség?
Persze, hogy fontos. Ha török hölgyet választanak, szinte magától értetődő. Persze férfija válogatja, de nagy általánosságban a szépséges és a többi férfi által is irigyelt külföldi nőnek sok mindent elnéznek, és egy ideig úgy tűnik, hogy nem érdekli őket, de rövid idő után aztán csak rákattannak a témára, és elhangzik az a bizonyos kérdés, hogy „Hány férfi volt már az életedben énelőttem, szerelmem? A békát persze lenyelik, de mindenképpen bántja az önérzetüket, ha nem ők azok a bizonyos legelsők.
Poligámia?
A többnejűséget Törökországban még 1926-ban betiltották, de azért nyomon követhető – többnyire a délkeleti országrészben, de nem árt résen lenni.
Egy barátnőm még a 90-es években hatalmas szerelembe esett egy itt „állomásozó” profi kosarassal. A szezon végén ki is ment volna vele Isztambulba, de szerencsére a férfi az utolsó pillanatban felvázolta neki az elképzeléseit, miszerint ő lett volna a második feleség, akinek csodás isztambuli lakást és egy ékszerüzlet vezetését ajánlotta.
A meghökkentő az egészben az, hogy rózsaszín ködben libegő barátnőm még ezzel a helyzettel is megbékélt, és csak azért nem fogadta el az ajánlatot, mert szerelmét további külhoni kosár csapat szerződése várta, így nagyon kevés időt tölthetett volna csak együtt vele.
A lányom nélkül soha
Mikor kiderült, hogy török barátom van, meg nem tudnám mondani, hogy ezt a filmet hányan emlegették fel nekem elrettentő példaként, mondván, hogy vigyázzak, mert erre a sorsra fogok jutni. Jelentem, nem jutottam erre a sorsra.
A Betty Mahmoody igaz történeten alapuló írása nyomán készült filmet előszeretettel lobogtatják az eltérő kultúrájú párok kapcsán.
Ha valaki nem ismerné, a mozi egy házaspár (amerikai nő és iráni férfi) története. A férfi szülőföldjére, Teheránba viszi a feleségét és a kislányát „vakációzni”, ahol hirtelen „megváltozik”: a nyugati elveket valló orvosból a családjának megfelelni akaró, szigorú iszlám törvényeket valló despotává válik. Egy szó, mint száz, csapdába ejti a gyerekét és a feleségét Iránban. A történet az anya heroikus küzdelme a szabadulásért.
A történet kapcsán az egyik legfontosabb, hogy a törökök nem egyenlők az arabokkal. Meglehetősen nagy a különbség nemcsak vallási, hanem kulturális és egyéb téren is. Másfelől egy-egy kiragadott eset kapcsán nem lehet általánosítani egy egész nemzet vagy akár náció tagjaira.
A történet hitelességét nem vonom kétségbe, sőt, valószínű, hogy rengeteg szerencsétlen nő és gyerek jut(ott) ilyen sorsra, sőt itthon is sajnos szép számmal akadnak olyanok, akiket terrorizál a barátjuk, a férjük, bántalmazottak verbálisan és fizikálisan.
Az erőszakhoz ugyanis nem szükségeltetik más vallás vagy kultúra.
Summa summarum a törökök könnyen az ujjuk köré tudják csavarni a szerelem, szeretet után sóvárgókat, mert aki nincs hozzászokva a kedvességhez, figyelmességhez, az hamar rákap az ízére, és hát a törökök nagyon tudnak szeretni.
A kérdés csak az, hogy meddig. Egy éjszaka, egy hét, egy hónap, évek, vagy akár egy egész élet.
A testközelből megélt történetben, a Törökméz-ben Anna és Ahmet kapcsolatának is sok próbát kell kiállnia.
Én drukkolok nekik!
MÁR E-BOOK-BAN IS!!!
https://www.ekonyv.hu/hu/konyv-reszletei/torokmez?eid=55110
https://www.libri.hu/konyv/berg_lilien.torokmez-1.html
https://www.lira.hu/hu/ekonyv/szorakoztato-irodalom-1/romantikus/torokmez-ekonyv-epub-mobi
https://bookline.ro/product/home.action?_v=Lilien_Berg_Torokmez&id=45865&type=250